Az EMKE Könyvtári Szakosztálya /elnök: Kiss Jenő/ kiadványa, a Könyvesház, /a kolozsvári Művelődés melléklete/ áprilistól negyedévente lát napvilágot. Megjelent a harmadik, az októberi száma. Felleltározza a megjelenő könyveket, információt szolgáltat a kiadók, könyvterjesztők, könyvtárak tevékenységéről. Többek között Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nyilatkozott munkájáról. /Szonda Szabolcs: Házat és hazát a könyvnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1998. január 24.
A készülő törvény értelmében az elevett egyházi ingatlanok visszaigényelhetők, tájékoztatott Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár. A művelődésügyi törvénytervezet szerint a magántulajdonban levő műemlék restaurálása is finanszírozható állami támogatásból. Pozitív változtatás az, hogy a megyei tanácsok finanszírozhatják a civil szféra programjait. Eddig erre nem volt mód. Kelemen Hunor vezeti a kisebbségi igazgatóságot, a hivatásos művészetek igazgatóságát /színházak, operák, filharmónia, zenei és színházi fesztiválok/ és a képzőművészeti igazgatóságot. Egy éve vár a marosvásárhelyi Teleki Téka arra, hogy újra önálló legyen, mert jelenleg a megyei könyvtár része. Ebben a megyei tanács az illetékes, Kelemen Hunor bízik abban, hogy a Teleki Téka megkapja önállóságát. 1996 novemberében, leköszönése előtt két nappal a Vacaroiu-kormány hozott határozatot arról, hogy Árkoson, a kastélyban létrehozzák a Keleti Kárpátok Múzeumát. A helyi közösség ebbe nem egyezett bele, az államtitkárnak sikerült elérnie, hogy ne Árkoson kapjon helyet a tervezett múzeum. /Szonda Szabolcs: Beszélgetés Kelemen Hunorral, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24-25./
1998. április 30.
A bukaresti Du Style könyvkiadó-csoport bemutatta új kiadványait, amelyek között magyar /elsősorban erdélyi magyar/ művelődési-irodalmi értékek is szerepelnek, fordításban. Ezek között van a Timp canibal című, több romániai magyar költő verseiből válogatást adó négy nyelvű /román, magyar, angol, német/ vaskos antológia, Ferencz Zsuzsanna fordításában, továbbá Kántor Lajos-Kötő József Magyar színház Erdélyben című tanulmánykötete. /Szonda Szabolcs. Könyvvel... könnyebb? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
2000. március 20.
A megjelent erdélyi lapok közül a Pitypang (a Pitypang környezetvédelmi hálózat hírlevele) februári száma összefoglalta az utóbbi hetek ciánszennyeződéssel kapcsolatos történéseit, állásfoglalásait. A Nagykároly és Vidéke hetilap mellett új nagykárolyi kiadvány a Fatima, a nagykárolyi Szűz Mária plébánia lapja. Az Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, 1999/6-os szám) az 50. lapszám, visszapillantást tartalmaz a kiadvány történetétéről. Az (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szociális Főosztályának hírlevele) február 28-i számában Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tájékoztatott a nyugdíjrendszerről és egyéb társadalombiztosítási jogokról szóló törvényről, az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó kormányrendeletről. A Közoktatás (a romániai magyar pedagógusok lapja, márciusi szám) hozta Jegyzetek egy évtized iskolatörténetének margójára címmel dr. Kötő József államtitkár írását. Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja) március 2-i száma interjút közölt dr. Kása Zoltánnal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem új rektor-helyettesével a tanintézmény gondjairól és kilátásairól. Erdélyi Pszichológiai Szemle (a Pro Studium et Practicum Psychologiae Alapítvány kiadásában negyedévente Kolozsváron megjelenő tudományos folyóirat, bemutatkozó szám) néhány írása: Kísérleti lélektani műhely Kolozsváron (Farkas Cs. Magda), A hallássérültek magyar nyelvű oktatása Erdélyben (Vizi Ildikó-Crisan Erika). Dialog Interetnic (az azonos nevű kolozsvári egyesület kiadványa, márciusi szám) - Salamon Ida román nyelvű recenziója egy, tavaly megjelent, kétnyelvű (román-angol) Eminescu- versválogatásról, Fey László írása a februárban Kolozsváron lezajlott A nemzetfogalom a magyarországi és romániai magyar, valamint a román értelmiségiek tudatában című februári konferenciáról. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, január 28-i szám) - beszámolók az egyházkerület belső életének történéseiről, valamint a január első napjaiban Nagyváradon Életvédelem, magzatvédelem címmel megtartott tanácskozásról, illetve az Egyház és magyarság című, szintén januárban lezajlott esztergomi konferenciáról; hírek, jegyzőkönyvek. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2000. április 21.
Váta Loránd fiatal sepsiszentgyörgyi színművész egyéni előadóestje sikeres volt ápr. 18-án, Magyarország bukaresti kulturális központjában, bevonta a közönséget is a megtisztító erejű időutazásba. Szilágyi Zsolt fiatal sepsiszentgyörgyi zongoraművész kísérte a műsort aláfestő, erősítő zenével. Váta Loránd megidézte a letűnt kort, a Juhász Gyulától Karinthy Frigyesig húzódó ívet követve. Saját maga állította össze estje anyagát. Váta Loránd a sepsiszentgyörgyi újhullámos színészgeneráció egyik vezéregyénisége. /Szonda Szabolcs: "Azt fogalmazom meg, hogy van egy kor, amikor szép volt a világ" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
2000. június 24.
Jún. 20-án Bukarestben, a magyar kulturális központban idényzáró rendezvényként Brenzovics László /az 1989-ben megalakult Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke/ a régió történelméről tartott emlékezetes előadást. Kárpátalja, a történelmi Magyarországnak az a része, amely a XX. században öt államhoz tartozott. Kárpátaljának főként kisebbségi magyar szemszögből vizsgált politikai-társadalmi színeváltozása sok hasonlóságot takar: történelmi sérelmek és kezelésük, önrendelkezés, anyanyelv megőrzése, emberi jogok kérdése. A kárpátaljai magyarok legnagyobb félelme az újabb bezártság, amit az európai integráció és az azzal járó harmonizáció (ld. pl. vízumpolitika összehangolása) eredményezhet. A Brenzovics Lászlóval való találkozóra az ürügyet egy figyelemreméltó könyv megjelenése szolgáltatta, jelen volt a szerző, Zelei Miklós budapesti író is. A dokumentumregény, amelynek címe A kettézárt falu, egyetlen kárpátaljai település, a történelem eseményeinek ütközőpontjában elhelyezkedő Szelmenc (Kis- és Nagyszelmenc) lakóinak elbeszélése. /Szonda Szabolcs: Tanulságos történelemóra - idényzárásként. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2000. augusztus 30.
A Tilos Alapítvány TILOS 2000 programja keretében augusztus 31.- szeptember 3. között ifjúsági írótalálkozót szervez Csíkszeredában. A meghívottak a Romániában hivatalosan jegyzett 17 nemzeti kisebbség anyanyelvén író 35 évnél fiatalabb alkotói közül kerültek ki. A résztvevők találkoznak a helyi alkotókkal, szakmai megbeszélések, vitaestek lesznek, bemutatják az írókat, továbbá megismerkedhetik Csíkszeredát és környékét. A találkozón a romániai magyar írókat Gáll Attila, László Noémi, Nagy Zsolt és Szonda Szabolcs képviseli. A rendezvény további meghívottjai között van Kelemen Hunor államtitkár, Zsehránszky István, a Nemzeti Kisebbségi Igazgatóság vezetője, Láng Zsolt és Kovács András Ferenc, a Látó folyóirat szerkesztői. /Etnikumközi írótalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./
2000. szeptember 19.
A csángóföldi magyar nyelvoktatás kérdésében az elmúlt években a Közoktatásügyi Minisztérium, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, sőt, maga az RMDSZ sem tudott felmutatni érdemleges eredményt, a romániai politikai állapotok miatt. Nemrégiben az Európai Unió kulturális bizottsága titkárának csángóföldi jelenlétére volt szükség, hogy a dolgok - amint utóbb kiderült, csupán látszólag - visszatérjenek a kívánt kerékvágásba. Az elmúlt héten újabb felvonása zajlott le a csángóföldi "iszapbirkózásnak". A történtekről Kötő József oktatásügyi államtitkár tanácsosa, a Csángóföldön járt ellenőrző bizottság egyik tagja, Sántha Attila számolt be. A bizottság a Közoktatásügyi Minisztérium, a Kisebbségvédelmi Hivatal és a Bákó megyei prefektúra embereiből állt össze. Szept. 14-én Klézsén felvázolták az érdekelt szülők előtt a törvényes előírásokat, hogy ennek tudatában dönthessenek. Klézsén 13 gyerek számára kérték az anyanyelv oktatását. Azután megjelent a helyszínen a helyi polgármester, a községi tanácsosok társaságában, és kitört a cirkusz. A helyi önkormányzat embereinek erőszakos fellépése elriasztotta a kérelmezésben érdekelt további szülőket. Klézsén 13, Pusztinán 9 gyerek számára óhajtották az anyanyelvi oktatást. Ezekben a községekben a törvények szerint meg kell alakítani egy-egy szimultán csoportot, ahol anyanyelvként oktatják a magyar nyelvet. Lészpeden csupán egyetlen szülő kérte ezt, két gyerek számára, ezért ott nem lehet külön csoportot beindítani. /Szonda Szabolcs: Amikor a kevés is sokat jelent. Szimultán iskolai csoportok alakulhatnak a Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2000. december 8.
A helyi lapokat szemlézi időnként a Romániai Magyar Szó. A Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, főszerkesztő: Silimon-Várday Zoltán) utóbbi számaiban irodalmi összeállítás volt, Tóga István, a Romániai Teleház Egyesület elnöke nyilatkozott. Interjút közöltek Lendvay Zoltán nagykárolyi festőművésszel. Perspektíva (Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja) - erre a kiadványra a groteszk humor jellemző, lehetne mondani, hogy posztmodern. Mindenről ironikusan beszél. Az okt. 23-i budapesti ünnepségekről például: ″igenis, elítéljük Vladimir Sergej Fjodorov közkatonának a forradalom során tapasztalható furcsa magatartását!″ Érted Szól (Temesvári Magyar Diákszervezet lapja) beszámolt a tizedik TMD Gólyafesztiválról és a második Temesvári Táncháztalálkozóról. - (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szociális Főosztályának hírlevele, november 7-i szám) hozta az érdekvédelmi szervezet programjának a szociálpolitikát és az egészségügyet taglaló fejezetét és bemutatta a fogyatékos személyekkel foglalkozó kolozsvári Gondviselés Egyesületet. /(Szonda Szabolcs): Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2001. január 26.
A Romániai Magyar Szó több helyi lapban tallózott. A szórvány összefogását szolgálja a Levél (″Ünnepi üzenet az Erdélyben és Kárpátokon kívül szétszórtságban élő magyar keresztyének számára″, szórványmissziós gyülekezeti lap, Kolozsvár). A karácsonyi számban Kiss Antal ómoravicai nyugalmazott lelkészt és Balla János teológus szórványszervezőt szólaltatták meg, valamint közölték 63 romániai református szórványgondozó lelkipásztor tavaly augusztusi ″... mit ér a szórvány, ha magyar?″ című algyógyi nyilatkozatát. Nagykároly és Vidéke hetilap utóbbi számai hírt adtak arról, hogy teleházat avattak decemberben a Szatmár megyei Gencsen. (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Szociális Főosztályának hírlevele a hiperaktivitás elnevezésű magatartászavarról adott összefoglalót és bemutatta a szatmárnémeti székhelyű, humanitárius, karitatív Hans Lindner Alapítványt. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, 2000. december 18-i szám) az 1989-es temesvári eseményekre emlékezett, továbbá tudósított a Sulyok István Református Főiskola fennállásának 10. évfordulójának ünnepségéről. Partium (az előbbi kiadvány melléklete) néprajzi és helytörténeti anyagokat hozott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, 2000. decemberi szám) visszatekintett a kiadvány közel három évére. Hírhordó (az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele, Sepsiszentgyörgy, 2000. decemberi szám) beszámolt a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának IX. Anyanyelvi Konferenciájáról (Anyanyelvűség és nemzeti identitás az integrálódó Európában - Marosvásárhely, 2000. augusztus 10-15.), az AESZ decemberben Kolozsváron megtartott tanácskozásáról. - A kolozsvári Iskola Alapítvány tájékoztatója (Iskola Alapítvány 1996-2000, Kolozsvár, 2000. november) bemutatta négy éves tevékenységüket. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2001. február 16.
A Romániai Magyar Szó helyi lapokat, kiadványokat szemlézett. Napvilágot látott egy újabb diáklap, a Közmag ("Közgazdasági brassais diáklap", Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Kolozsvár) első száma. A Közoktatásban (romániai magyar pedagógusok lapja, Bukarest, februári szám) Gergely László főszerkesztő Félévi gondolatok című írása mellett szó esett a viselkedési problémákról és a nyelvi játékok szerepéről. Nagykároly és Vidéke (hetilap): Silimon-Várday Zoltán főszerkesztő egy nagykárolyi turulmadaras emlékműről, Bura László sorozata a csángókról, Erli Mária-Tünde az Átmentett igék című, nagykárolyi alkotók műveit tartalmazó irodalmi antológia bemutatójáról. Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet lapja, január 29-i szám) hírt adott a TMD következő félévi stratégiáját meghatározni hivatott műhelydélutánról. Garabonciás (a budapesti Márton Áron Szakkollégium hivatalos lapja, 2000. december - 2001. januári szám) - beszámoló a Márton Áron Szakkollégium által vendégül látott Magyar Ifjúsági Konferencia munkálatairól. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2001. március 8.
A Romániai Magyar Szó a helyi lapokban tallózott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, januári szám) hasábjain ezúttal Lukács Csabával, a Magyar Nemzet parajdi származású, Aranytoll-díjas újságírójával készült beszélgetést olvasható. - Pro Europa (a marosvásárhelyi Pro Europa Liga kétnyelvű hírlapja, tavaly decemberi szám) foglalkozott a hazai kisebbségekkel való bánásmód terén az utóbbi 10-11 évben bekövetkezett fejleményekkel. - Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, Kolozsvár, 2000/5-6., tavalyi utolsó szám) beszámolt az EKE tavalyi évéről- - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, február 7-i és 14-i szám) bővelkednek helyi és regionális jellegű hasznos információkban. - Moldvai Magyarság (a moldvai csángók kétnyelvű lapja, kiadja a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal a Székelyföld Alapítvány anyagi támogatásával, felelős kiadó: Ferenczes István; januári szám) - a "csángó-ügy" kiváló dokumentációját képezi a kiadványnak e száma is. - Fituica (a zsibói 1-es Általános Iskola kétnyelvű diáklapja, tavaly decemberi és idén januári szám) román-magyar irodalmi, kulturális egybecsengések. - Berecki Harangszó (független közéleti lap, kiadja a berecki - Kovászna m. - Művelődési Központ, főszerkesztő: Balogh András; januári szám) Bodó Iringó a helybeli általános iskola számítógéppel való ellátásáról írt. - 2001-es évkönyvet is kiadtak. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2001. április 2.
Egy évvel ezelőtt jelent meg először a Romániai Magyar Szó gyerekeknek szánt, havonta jelentkező melléklete, a Csodavár. Ugyancsak egy éve indult a László Károly színművész vezette sepsiszentgyörgyi csapat, a gyerekeknek szánt műsorokkal színre lépő Puki bácsi és a Mesekaláka. Márc. 30-án Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Színház stúdiótermében tartották a Mesekaláka és a Csodavár közös rendezvényét. A Csodavár két szerkesztője, Éltes Enikő újságíró, költő és Mészely József sepsiszentgyörgyi költő, tanító is jelen volt. /(Szonda Szabolcs): A Mesekaláka megünnepelte a Csodavárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2001. április 12.
Új magyar kiadvány látott napvilágot, a Szóház (civil információs havilap, Dés, március). Az új lap hírül adta, hogy Désen és környékén pezsgő közösségi és kulturális tevékenység zajlik /táncház, cserkészet, népfőiskola, könyvbemutatók, szavalóverseny, színjátszás, rovásírás-verseny/. V. évfolyamánál tart a Források ("A Borszékért Alapítvány közérdekű lapja", februári szám). A mostani szám kultúrtörténeti összeállítást és viccválogatást közölt. Hírhordó (az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele, márciusi szám) - a lapszám címeiből: Tudomány kettős kötésben (Marx György írása irodalom, kultúra egyetemes és nemzeti jellegének "vitájáról"), Anyanyelvünk becsülete a tankönyvekben (Kósa András), beszámolók kulturális vetélkedőkről. Moldvai Magyarság (a moldvai csángók lapja, februári szám) - a lapszám közölte a Mária-himnusz szövegét, a moldvai csángókra vonatkozó részletet - magyarul és románul - Dimitrie Cantemir Descrierea Moldovei (Moldva leírása) című 1714-es művéből, Sylvester Lajos beszélgetését Nyisztor Tinka néprajzkutatóval (Mindig tudtam, hogy magyar vagyok), akinek - a beszélgetés kiegészítéseként - A magyar táplálkozáskultúra változásai Moldvában c. tanulmányát is közölték. A moldvai katolikusok egyházi szertartásrendje 1642-ből (Benda Kálmán), A moldvai csángók származása és neve (dr. Veress Endre), A csángók identitásproblémájának nyelvi és nyelven kívüli okai (dr. Fodor Katalin), A moldvai csángók öltözete - A női öltözet (dr. Nagy Jenő). /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
2001. április 21.
Közbirtokossági Hírvivő (a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja, márciusi szám) - a lapszám címeiből: Módosítás előtt az erdőrendtartásról szóló törvény (dr. Birtalan Ákos), A modern közbirtokosságok az első világháborúig (dr. Garda Dezső), Beszámoló az Udvarhelyszéki Közbirtokosságok Szövetségének megalakulásáról (Szilágyi Ferenc). A lap bemutatta a Lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosságot és a szovátai székhelyű Maros (másik nevén: ősmarosszéki) Közbirtokosságot. - Kedd (Székelyudvarhely, ifjúsági hetilap, "2001. kikelet") - a lapszámban Lázár Nóra írt a húsvéti ünnepkör magyar vonatkozású szokásairól, Seprődi Attila a vajdasági Csalóka népzene-együttes tagjaival beszélgetett. - Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye, márciusi szám): Kereskedelmi Akadémia Aradon (Matekovits Mihály), Kereskedelmi iskolák Szatmárnémetiben (Bóra László), A Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet (Dénes Judit). - Civil Fórum (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, Kolozsvár, március-áprilisi szám): Tudásalapú társadalom (Dáné Tibor Kálmán), A tudásalapú civil társadalom (T. Kiss Tamás), Tudás és szakmai kompetencia (Somai József), Iskola Alapítvány (Piskolti Éva), Az EMT (Biró Károly), Humán Reform Alapítvány (Balla István), A csíkszeredai Regionális Képzési Központ (Koszta Csaba János), Az RMDSZ oktatáspolitikája (Deák Gyöngyi). - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, márc.28-i és ápr. 4-i szám) - összeállítás a régióban lezajlott március 15-i ünnepségekről, dr. Németi János tudományos kutató sorozata (Mezőfény község története a középkori falu kialakulásáig). - Hunyad Megyei Hírmondó (közéleti havilap, márciusi szám) - beszámolók a régió március 15-i ünnepségsorozatáról, közéleti hírek a megyéből, Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő parlamenti krónikája. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
2001. május 19.
A tavalyi szárhegyi találkozón született döntés eredményeképpen az Erdélyben élő írók többségéhez eljutott egy körlevél, amelyben a vitát kezdeményező csoport az írók véleményét kérte arról, hogy milyen típusú szervezet elégíthetné ki leghatékonyabban az írótársadalom sajátos érdekvédelmi, információs és kommunikációs szükségleteit. A körlevél eredetileg három opciót jelölt meg, ez időközben, a hargitafürdői előzetes beszélgetések alapján kiegészült egy negyedikkel is. A lehetőségek a következők voltak: 1. a Romániai Magyar Pen Club, 2. az átszervezéssel hatékonyabbá tehető Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA), 3. egy új írószervezet (pl. Erdélyi Magyar Írók Köre) vagy 4. a Magyar Írószövetség erdélyi fiókszervezete. Szinte egyöntetű volt az a vélemény, hogy a Romániai Írók Szövetségét továbbra is az erdélyi írók szempontjából releváns érdekvédelmi intézménynek kell tekinteni. /Balázs Imre József: Hargitafürdőről nézve az irodalom. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./ Hargitafürdőn romániai magyar írók, költők tanácskozni jöttek össze. Az önszerveződésről ellenétesen vélekedtek a felszólalók. A Romániai Magyar Szó munkatársa úgy látta, hogy szükség lenne a romániai magyar irodalmi élet, az írótársadalom részletes feltérképezésére, és akkor következhetne a vélemények ütköztetése. Úgy látszik, hogy sikerül szerezni egy épületet, amelyet alkotóházzá lehet majd átalakítani. Pozitívum, hogy újraindul a Könyvjelző (volt Könyvesház). /Szonda Szabolcs: "Hálót akarunk, nem halat" Fény- és árnyképek az Erdélyi Magyar Írók Találkozójáról Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19-20./
2001. május 26.
Tamás Sándor kézdivásárhelyi RMDSZ-képviselő elmondta, hogy május 24-én rendőrök jelentek meg Héjja Dezső lakásán: elviszik, hogy a 4 év börtönbüntetést letöltse. Héjja Dezső egészségi állapota nagyon súlyos, gyakorlatilag mozgásképtelen, mindkét lába lebénult. Kórházba kellett utalni. Egyúttal kérte a büntetés végrehajtásának elhalasztását.. Kérésére az első fokon eljáró bíróságnak, azaz a bukaresti törvényszéknek kell választ adnia. /(Szonda Szabolcs): A büntetés letöltésének elhalasztását kérik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
2001. május 28.
Helyi lapokban tallózott a lap munkatársa. A Nagykároly és Vidéke máj. 9-i és 16-i számában híradás található a Károlyi Gáspár Napokról és a Rákóczi-megemlékezésről. Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet lapja): a TMD Nyári Olimpiáról, számítógép-kalózok feltörték a TMD internetes honlapját. - Lugosi Hírmondó (folyóirat, felelős szerkesztő: Király Zoltán): A lapszámok általában egy-egy ünnep köré szerveződnek hangvételükben, ezenkívül a lap jórészt helyi vonzatú történelmi és kulturális témákról cikkezik. - Erdélyi Matematikai Lapok (Brassó, alapította: Bencze Mihály, idei 2., májusi szám) országos szinten az egyetlen matematikai lap, amelyet diákok szerkesztenek. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2001. június 19.
Sepsiszentgyörgyön jún. 17-én az Intim bárban bemutatkozott az új helyi ifjúsági lap, a Csigalépcső szerkesztősége: Szonda Szabolcs, Béres Károly, Klárik Attila, Köllő Zsolt, Papp Attila, Turoczki Emese és Toró Attila. Még nem döntöttek, ki lesz a főszerkesztő. Az első szám jól sikerült. /(Éltes Enikő): Csigalépcsőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2001. július 2.
Június 29-én, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatót Birtalan Ákos és Tamás Sándor RMDSZ-es képviselő. A kormánypárt mozgatja a szereplőket, úgy, hogy a parlamenti szavazások során nagyjából nyert ügye legyen. A kormánypárt /PSD/ könnyedén felrúgja a megállapodások vagy akár az alkotmány egyes előírásait is (legutóbb a földtörvény és a közbirtokosságok ügye kapcsán). Tamás Sándor megjegyezte, a PSD-nek azért van szüksége az RMDSZ-re, mert ez kifelé jól mutat, másrészt mert bármely más politikai párt többet kérne a partnerség fejében. Az RMDSZ továbbra is "tűzoltást" folytat, állandóan adódó válsághelyzeteket próbál megoldani, óhatatlanul a kompromisszum eszközeivel, "a közösségi eredményesség" rovására is. Az RMDSZ legtöbbször a rossz és a kevésbé rossz között választhat egy olyan politikai színtéren, amelynek arculata folyton változik. Az RMDSZ-nek mihamarabb el kell végeznie egy alapos önelemzést, ezzel tartozik választóinak, és nem feledheti programjának alapelemét, a közösségi autonómia elérését. /Szonda Szabolcs: Bokszmeccs és cserkészélet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
2001. július 20.
Értékes kiadvány az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport Évkönyve a 2000-2001-es iskolai évről (megjelentette az aradi Alma Mater Alapítvány, közzéteszi: Éder Ottó igazgató). Olvasható benne az iskola történetéről, a most véget ért tanévről, a diákkörök és tantárgyversenyek eredményeiről is. Ugyancsak Aradon jelent meg az ARART 2001 című füzet, amelynek alcíme: Csoportkép, és amely - indítványozója és szerkesztője, Hevesi (Mónár) József orvos, közíró, költő szerint - az idei Simonyi-évforduló kapcsán a Simonyi Imre Emlékbizottság által meghirdetett képzőművészeti alkotóverseny hozadékát mutatja be (alkotókat és műveiket). - Közbirtokossági Hírvivő ("minden székelyföldi erdőtulajdonos lapja", Kézdivásárhely) júniusi számában található például dr. Birtalan Ákos parlamenti képviselő helyzetelemzése, Garda Dezső tanulmánya /A székely közbirtokosságok a XVI-XIX. században. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
2001. október 6.
Szeptember 28-án Sepsiszentgyörgyön, a Képtárban bemutatták Kakas Zoltán néprajzos két újabb munkáját: az általa gyűjtött népmeséket tartalmazó kötetet /Felsőcsernátoni népmesék, Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár/ és a Beszélő kövek című multimédia CD-lemezt, értékleltározó munka gyümölcsét. Az utóbbi az ország 17 megyéjéből 97 érdekes alakú, a népi képzelet által legendák, mesék, történetek révén magyarázott, értelmezett követ, sziklaképződményt egybegyűjtő lemez. Az esten Dr. Keszeg Vilmos etnográfus, kolozsvári egyetemi tanár méltatta a népmese-gyűjteményt és a CD-lemezt, mondván: mindkettő Kakas Zoltán néhány évtizedes terepmunkájának, néprajzosi és természetjáró tapasztalatát, élményeit osztja meg az olvasóval. /Szonda Szabolcs: Eseményszámba menő kettős bemutató: "Beszélő kövek" CD-lemezen és felsőcsernátoni népmesék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
2001. november 12.
Szonda Szabolcs helyi lapokat nézett át. A Nagykároly és Vidéke hetilapban /okt. 10-i és 17-i sz./ Tempfli Zsolt a szilágypéri községi könyvtárról írt, míg Nyíri Gabriella a nagykárolyi amatőr színtársulatot, annak rendezőjét, Kiss Zitát mutatja be. A lap a nagykárolyi Erdős I. Pál Emlékkiállításról tudósított, emlékezett az 1956-os forradalomra, illetve beszámolt a Nagykárolyban október elején megalakult a Provinciart elnevezésű művészeti csoportról. A Hunyad Megyei Hírmondó (közéleti lap, októberi szám) kiemelten teret szentelt az oktatás és a hitélet eseményeinek, a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium gyermekkórusának aradi vendégszereplésének, beszámolt arról is, hogy harmadik kiadásához érkezett a Kegyelemforrások - Keresztény életünk kézikönyve című kötet. Az Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet információs lapja, okt. 5-i és 11-i sz.) c. kiadvány előkészíti tájékoztató írásokkal a TMD-fesztivál tizenegyedik kiadását (november 5-11.), amely a szervezet történetében a legnagyobb szabású rendezvénynek tekinthető. Sajátos stílusú a Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, okt. 18.), amely most pályázatot hirdetett "Lapfelkelte" címmel. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2001. december 8.
Dec. 6-án Sepsiszentgyörgyön Bíró Béla helybeli újságíró, egyetemi lektor legújabb kötetét /Porlik, mint a szikla... Medium Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ ismerhette meg a közönség. A kötet a szerzőnek zömmel az elmúlt időszakban a Brassói Lapok hasábjain megjelent, illetve a bukaresti Román Rádió magyar adásában elhangzott esszéiből, jegyzeteiből kínál válogatást. A szerző szerint művének címe szándékosan csalóka, hiszen a "székely himnusz" visszhangos szavait felhasználva pontosan az általuk folyton erősített önsajnálat ellen kíván szólni. Bíró Béla vallja, hogy "porlik" a nemzeti eszme, amelynek helyét majd átveszi egy gyakorlatiasabb képződmény, olyan fogalom, amelynek megvalósulása a romániai magyar kisebbség javát is szolgálhatja. /(Szonda Szabolcs): Önmagunkról és másokról, avagy Ibsen "hagymahéjai". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ A szerző a magyar kultúra mellett otthonosan mozog a román és a német nyelvben, kultúrában, és ezek a más világok nemcsak hozzátartoznak, de meghatározzák szemléletét, s így képes a magyar realitásokat román, illetve német perspektívából szemlélni. Véleménye szerint az egyetlen kizárólagos identitás ellen kell érvelni, a "többkultúrájú Erdélyben mindannyian több identitással rendelkezünk" - vallja. A szerző, mintegy alátámasztva az általa elmondottakat, egy lírai hangvételű román nyelvű vallomás felolvasásával zárta a bemutatót. /Farkas Réka: A kizárólagos identitás ellen. Bíró Béla új kötetét mutatták be Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./
2002. június 3.
Sepsiszentgyörgyön a képtárban bemutatták három fiatal költő munkáit: Fekete Vince harmadik, A Jóisten a hintaszékből című kötetét, Szonda Szabolcs Vagyontárgyalás című - immár második - verskötetét, és Kudelász Nóbel Megy az élet haza c. vers-próza debütkötetét. Mindhárom könyv az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szervezete (FISZ) gondozásában jelent meg, az Előretolt Helyőrség sorozatban. /(Éltes Enikő): Három költő, három könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2002. augusztus 23.
Az idén februárban megalakult Erdélyi Magyar Írók Ligája első írótáborára került sor a napokban Zetelakán. Aug. 20-án a gálaesten vendégek és vendéglátók köszöntötték egymást, és megünnepelték Szent István napját is. Az ötnapos tábor aug. 25-én ér véget, ezalatt felolvasások, irodalomelméleti és irodalomkritikai előadások, filmvetítések, koncertek és színházi előadások váltogatják egymást. Szonda Szabolcs a bukaresti hungarológián diplomázott és a román irodalmi jelenségekről készített keresztmetszetet. Orbán János Dénes tartott költői szemináriumot, Szávai Géza pedig írói szemináriumot. Szávai Géza Magyarországon él és alapító tagja vagy az Erdélyi Magyar Írók Ligájának. Fontosnak tartja az EMIL megalakulását. Szerinte az Erdélyi Magyar Írók Ligája sem egy helyi, önérdekű szövetség, hanem összhangban a magyar egyetemes írói elkötelezettséggel, annak olyan távlatot tud adni, amit úgy nevezhetünk, hogy európai identitás. Erdély olyan kulturális-történelmi hely, ahol három náció együttélése mutat a múltból a jövőbe, magyarázta Száva. Létay Lajos, a nyolcvankét éves költő a Búcsú a lányoktól című új verseskötetével a kezében jelent meg. /Írótábor Zetelakán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./
2002. augusztus 29.
Szávai Géza /Budapest/ hajdanában a bukaresti Hét szerkesztője, többkötetes prózaíró, kritikus és kiadói ember Sepsiszentgyörgyön beszélt az általa létrehozott hiánypótlásra vállalkozó Pont Kiadóról. Szávai Géza, amiután bemutatta a Pont Kiadót és könyveit, átadta a Pont Fix igazgatójának, Szonda Szabolcsnak a könyveket, a Pont-kiadványokat ezentúl Sepsiszentgyörgyön lehet megvásárolni. /Éltes Enikő: Pont, s ami mögötte van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
2002. szeptember 17.
Rendhagyó, csoportos művésztárlat nyílt meg szept. 13-án Sepsiszentgyörgyön, a Képtárban. A kiállítók erdélyiek és anyaországiak. A tárlatot a bácskai származású, Budapesten élő Sebők Zoltán esszéíró, művészettörténész, főiskolai előadótanár nyitotta meg. A kiállítók mindnyájan sepsiszentgyörgyiek, sokan közülük innen származtak el, illetve mindnyájan 35 éven aluliak. A vegyes technikájú művek (a hagyományos képzőművészet alkalmazott elemei, a számítógépes grafika, szövegszerkesztés avagy a multimédia eszközeinek felhasználása) előnyben részesítik a komoly, ironikus és önironikus játékot. A tárlat cím Maybe, azaz "lehet, talán" jelzi, hogy adottak a nyitott értelmezési lehetőségek a kiállított művekre vonatkozóan. /Szonda Szabolcs: Rendhagyó művésztárlat az újrakezdés jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
2003. február 17.
Megalakulásának első évfordulója alkalmából, febr. 8-án, Kolozsváron sor került a mára közel százas tagságúvá bővült Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) általános közgyűlésére, amelynek folytatásaképpen bemutatták az Álmok szállodája (erdélyi magyar költők antológiája 1918-2000, Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár) című kötetet. Sántha Attila költő, az E-MIL ügyvezető elnöke úgy látja, hogy az Erdélyi Magyar Írók Ligája eredményes évet zárt. A közgyűlés megerősítette az E-MIL irányvonalának két legfontosabb elemét, az írók érdekvédelmének ellátására és az irodalomszervezésre fektetett hangsúlyt. Az E-MIL társszervezőként beszáll könyvbemutatók megrendezésébe. - Az Álmok szállodája - és Demény Péter válogatásában megjelent társantológiája, a Lassított lónézés című prózagyűjtemény - az eddigiek során ritka sikernek örvendett Erdélyben. Az Álmok szállodája című kötet összeállítója, Balázs Imre József költő, irodalomkritikus ötödik éve tanít erdélyi irodalmat a kolozsvári egyetemen, és úgy látja, hogy az olvasóközönségben számos előítélet él az erdélyi irodalommal kapcsolatban. Meg akarta mutatni az erdélyi magyar irodalom "rejtett értékeit" is. Reményik Sándor versei közül nem azok szerepelnek az antológiában, amelyeket iskolai ünnepeken szoktak szavalni, hanem visszafogott versei. A húszas évek avantgárd költészetét bevette az antológiába. /Szonda Szabolcs: "Egyetlen erdélyi magyar írószervezetként talán mi látjuk át legjobban irodalmunk erőviszonyait". Az E-MIL évfordulós közgyűlése után a folytatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2003. április 16.
Békéscsabát, Budapestet, Kolozsvárt, Pozsonyt egyaránt beláttató webmegállóként jellemzi a Terasz néven ismert internetes oldal (www.terasz.hu) nemrégiben indult Erdélyi írók című alfejezete. A virtuális szerkesztőség belső munkatársai közé tartozik Balázs Imre József, Demeter Szilárd, Fall Sándor, Fekete Vince, Gergely Zsuzsa, Jánk Károly, Papp Sándor Zsigmond, Szántai János, Szonda Szabolcs, Vida Gábor, Zsidó Ferenc, továbbá Romániai Magyar Spenót címmel rovat indítását ígéri Demény Péter is. /Gergely Edit: Webmegálló.Erdély. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./
